Egy új tanulmány szerint a sejtmentes DNS (cfDNS) vérvizsgálat a legtöbb igazoltan vastagbélrákban szenvedő betegnél helyesen mutatta ki a daganat jelenlétét.

Új gyógyszercélpont gyermekkori neuroblasztómában

Németországban 2021 októbere óta minden 35 éven felüli egészségbizto­sított személy az egészségügyi állapotfelmérés keretében egy alkalommal igénybe veheti a hepatitis B-t és a hepatitis C-t kimutató laboratóriumi teszteket, akkor is, ha nem tartozik egyik veszélyeztetett csoportba sem. Komoly hozzájárulás ez e fertőzések (és életveszélyes következményeik) felszámolásához. Az Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention 2020 áprilisától tette lehetővé minden 18 éven felüli lakos egy­szeri HCV-szűrését, és hasonló ajánlást dolgoz ki az általános HBV-szűrésre is. Az általános szűrésre – a HBV elleni védőoltással kombinálva – Német­országban is szükség van ahhoz, hogy 2030-ra elérhető legyen a WHO által a vírushepatitisek felszámolása terén kitűzött cél.

Az akut pancreatitisszel kórházba kerülő betegek túlélése napjainkban már szerencsére 95–98% körüli, viszont egyre több a bizonyíték a hazabocsátást követő morbiditási és mortalitási kockázatokról. Ebben a vizsgálatban 2012 és 2021 között 2613 beteg utánkövetését végezték el magyar kutatók, és az eredmények szerint a kórházból hazabocsátott betegek halálozási ará­nya háromszoros az átlagpopulációhoz képest. Az elbocsátást követő 90 napban csaknem annyi beteg veszti életét, mint a kórházi tartózkodás alatt, jelentős arányban szívelégtelenség vagy szepszis miatt. Ezért a kutatók utánkövetési terv kidolgozását és szűrőprogramok bevezetését javasolják.

Az immunszupprimált betegek körében a fertőzések a hospitalizáció és a halálozás fő okai közé tartoznak. Menedzselésük, megelőzésük, kezelé­sük a túlélés és az életminőség meghatározó tényezője. E tárgyban számos irányelv és ajánlás forog közkézen, melyekben az érintett szakterületek – infektológia, higiéné, hematológia és onkológia – átfedő szempont­jai érvényesülnek, ezért részben eltérnek egymástól. A cikk áttekinti az immunszupprimált betegek fertőzéseinek ellátásával kapcsolatos bizo­nyítékokat és irányelveket.

Az epevezetékeket érintő, nehezen diagnosztizálható májrák noninvazív markerét fedezték fel.

A tumorok kemoterápiarezisztenciája komplex folyamatok eredménye, és a daganatos halálozások mintegy feléért felelős. Munkám során több különböző rezisztenciamechanizmus vizsgálatában vettem részt, a legrészletesebben az ABCB1 által kódolt P-glikoprotein (Pgp) kifejeződése mentén kialakuló multidrog-rezisztencia (MDR), illetve az ezt hatékonyan célzó MDR-szelektív vegyületek (mint az NSC297366) hatását elemeztük. A mechanizmust különböző Pgp-expressziójú sejtmodellek használatával vizsgáltuk. Az MDR-szelektív NSC297366 hatásmechanizmusát vizsgálva bemutattuk, hogy az intracelluláris vasat kötni képes kelátormolekula csökkentheti a sejten belül elérhető szabad vas mennyiségét, továbbá az MDR sejtekben történő, Pgp általi fokozott transzportja sejtszintű vashiányhoz, a vasigényes folyamatok, így a sejtciklus és az apoptózis szabályozásának felborulásához, és az MDR-daganatsejtek szelektív pusztulásához vezethet. Eredményeink a más terápiákkal szemben ellenálló, MDR-fenotípusú daganatsejtek célzott elpusztításának lehetőségét vetik fel, mely a konvencionális kemoterápiás megoldásokkal kombinálva új stratégia lehet a betegség hosszú távú kezelésére.

A magasvérnyomás-betegség és a kardiovaszkuláris megbetegedés közötti összefüggés, a kockázat növekedése jól ismert. A magasvérnyomás-betegség eredményes kezelésében figyelembe kell venni a további kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, egyéb rizikófaktorokat, a társbetegségeket, az esetle­ges célszervkárosodásokat, valamint az egyén életmódját, szociális tényezőit is. A betegek életmód-változtatásának támogatása mellett a gyógyszeres kezelésben a monoterápia helyett akár egy tabletta formájában alkalmaz­ható kombinált terápia javasolt. A szerzők egy olyan vizsgálat eredményeit ismertetik, amelyben a kombinációs sémát carvedilollal egészítették ki. Az alkalmazott kombinált gyógyszeres terápia mellett a vérnyomásértékek rövid távon rendeződtek, a beállított terápiát a betegek jól tolerálták.

A vérköpés vagy haemoptoe az alsó légutakból, általában a hörgőkből származó vér kilökődése. A kezdeti kivizsgálás magában foglalja a vérzés súlyosságának és a beteg stabilitásának meghatározását, és a légutak vé­delme érdekében bronchoszkópiát tehet szükségessé. A szupportív orvosi kezelés mellett a terápiának magában kell foglalnia a kiváltó ok kezelését is, mivel a megállapított ok kezelésének hiányában a vérzés gyakran meg­ismétlődik. Sebészeti beavatkozásra olyan betegeknél kerül sor, akiknél a gyógyszeres kezelés és az embolizáció nem bizonyul hatásosnak.

A rosszindulatú daganatok incidenciájának és mortalitásának felmérése alapvető fontosságú az onkológiai hálózat tervezése és szervezése szempontjából. Magyarországon a daganatos esetek populációalapú adatgyűjtését a Nemzeti Rákregiszter végzi, míg a halálozási statisztikák összeállításáért a Központi Statisztikai Hivatal felel. A jelen közlemény szerzői a 2010-es évek daganatos epidemiológiai helyzetének összegzésére vállalkoztak, elhelyezve hazánkat Európa onkológiai térképén, bemutatva a legnagyobb népegészségügyi kockázatot jelentő malignitások morbiditását és mortalitását. A GLOBOCAN becsült adatai szerint európai viszonylatban 2018-ban Magyarországon bizonyult a legmagasabbnak a rosszindulatú daganatok incidenciája és mortalitása. A jelentett esetszámok alapján megállapítottuk, hogy hasonlóan az előző évtizedekhez, az új esetszám növekedése mellett a daganatos halálozás stagnálása tapasztalható. A teljes populáció körében a legmagasabb incidenciájú megbetegedésnek a tüdőrák és a kolorektális rák bizonyult, melyet az emlőrák követett. Az összes daganatos halálozás közel feléért ez a három daganattípus felel. A populációalapú betegségregiszterek, így a Rákregiszter működésének javítása csak széles körű társadalmi összefogás segítségével valósulhat meg.